Leventon Tri-Ball

A hasi vagy mellkasi operációk után a mély légzés által okozott fáj­dalom valamint az anesztézia és az analgetikus narkotikumok vissza­maradó hatásai miatt a beteg hajlamos csupán felületesen léle­gez­ni. Ez tüdőelégtelenséget (atelectasiát) idézhet elő. A tüdőelégtelenség (atelectasia) rontja a gázcserét és váladékokat hagyhat hátra ami, legrosszabb esetben, tüdőgyulladást (pneumonia) okozhat.

A légzésgyakorlás az SMI (Sustained Maximal Inspiration, fenntartott maximális belélegzés) technika útján hozzásegíti a beteget olyan mély belélegzés eléréséhez, ami természetes módon nem jönne létre. Az SMI a mélylégzés lassú és tartós gyakorlását jelenti ami, naponta több­ször megismételve, segít elkerülni az atelectasiát.

A készülék azoknak jelent komoly segítséget, akik bármilyen hasi vagy mellkasi operáción estek át, továbbá azoknak, akiknek korábban légzési problémáik voltak. Mindezek alapján a TRI-BALL légzés­gyakorló készülék jól ismert termék, több kórház alkalmazza.

A beteg a készüléket az operáció előtt egy-két nappal kapja meg, hogy gyakorolni kezdhessen vele és, hogy megállapítsák a tüdő­kapacitását az operáció előtt. Később az orvos vagy a nővér meg­jelölheti a beteg belégzési levegőáramát a készülék tartályain.

A légzésgyakorló készülék a levegő-beszívás elvén működik: a beteg a szájába veszi a készülék szájrészét és úgy lélegzik, hogy a levegő áthaladjon a berendezésen, „magával ragadva” a három golyót, ezek pedig a légáram hatására megemelkednek kamráikban. Először a legnagyobb golyó emelkedik fel, amely a legközelebb van a cső csatlakozási helyéhez. Ez akkor következik be, ha az  állandó belég­zési levegő­áram eléri a légzésgyakorló készülék gyártója által beállított (álta­lában 600 cm³/min) értéket. Később, erősebb légáram (900 cm³/min) hatására a második (középső) golyó is megemelkedik. Végül a harmadik golyó emelkedik fel (általában 1200 cm³/min áramlás következtében). A belégzés végén a golyók leesnek és elfoglalják eredeti helyzetüket.